Már beszéltünk a szerkesztésről, a korrektúráról, a borítóról, azonban még hátra van az utolsó mozzanat a nyomda előtt, ez pedig a tördelés.
Bevallom őszintén, ha szégyen, ha nem, én totálisan képzavarban voltam, mit is takar a tördelés, és miért is van erre szükség.
Most már ebben is kicsit tájékozottabb vagyok – még nem merném 100%-ig kijelenteni, hogy teljesen tisztában vagyok a folyamattal, de annyira már igen, hogy merjek nektek erről is részletesebben írni 
Először is, ebben a fázisban történik a könyv méretének kiválasztása. Az Út-vesztők esetében nekem határozott elképzelésem volt a könyv méretéről (itthon végig néztem az összes kedvenc könyvemet, és abból kiválasztottam a nekem tetsző méretet 
). Elmondtam a szerkesztőmnek az elképzelésemet, ő pedig a terjedelem alapján rábólintott. Így ez sima menet volt
A második lépés a betűtípus kiválasztása. Én a könyvet Times New Roman betűtípusban írtam (szerintem ezt mindent word felhasználó ismeri), ám a szerkesztőm javaslatára egy másik betűtípus lett a befutó a végleges verzióban, ami kimondottan nyomdai munkákhoz lett kifejlesztve, ez pedig a Linus Libertine betűcsalád. Már elsőre megfogott, mikor kézhez kaptam a végleges változatot. Imádom! 
A könyv egészét tekintve figyelni kell a törzsszövegre és a fejezetek címére is – és ha úgy ítéljük meg, hogy a sztorihoz passzolna egy teljesen eltérő betűtípus – akár cirádás, vagy modern stílusú -, akkor a fejezeteknél van módosítási lehetőségünk. Az olvashatóság szempontjából nem csak a betűtípus, hanem annak mérete és a sortávolság is fontos.
Ami nekem totálisan új és elsőre sokkoló információ volt, hogy a fejezeteknek mindig páratlan oldalon kell kezdődniük a tipográfiai követelmények miatt… képzeljétek el, mikor a szerkesztőm átküldte a végleges pdf anyagot, hogy nézzem át, és azt láttam, hogy tele van üres oldalakkal. Jóhiszeműen kiírogattam, hogy mely oldalszámok üresek, hogy „ugyanmár vegyük ki azokat, még jó, hogy átnéztem”…
Erre jön vissza a válasz, hogy azoknak üresnek KELL lenniük. Totálisan pánikba estem, lesokkoltam, és a férjemmel végig böngésztük a lakásunkban fellelhető könyvek legalább felét. Amellett, hogy a legtöbb kiadó nem tartotta be ezt a követelményt (spórolás gyanánt), meglepően sok, neves könyv esetében viszont valóban mindegyik fejezet a páratlan oldalon kezdődik. Ha van kedvetek, nézzétek meg otthon ti is a könyveiteket, találtok-e ilyen példányokat
Nagyjából egy órát telefonáltunk a szerkesztővel, korrektorral, hogy megbeszéljük, mit csináljunk. Végül arra a megoldásra jutottunk (ami mindkettőnknek elfogadható volt), hogy az üres oldalakra a könyvhöz passzoló grafikák kerülnek Így még egyedivé is varázsoltuk!
És nekem nagyon tetszik a végeredmény! 
Mutatok Nektek egy két oldalt, de ez pszttt! 
Hamarosan hozom az utolsó részt is, ami nem más, mint a nyomdai látogatásunk 🙂